Az Európai Bizottság március 3-án közleményt fogadott el, amely átfogó iránymutatást nyújt a tagállamoknak az elkövetkező időszak költségvetési politikájának folytatásához.
A közlemény meghatározza azokat a vezérelveket, amelyek révén a költségvetési intézkedések megfelelő kialakítása és minősége biztosítható. Ismerteti a Bizottságnak az általános mentesítési rendelkezés deaktiválásával, illetve aktiválásának fenntartásával kapcsolatos megfontolásait. Emellett általános útmutatót ad az előttünk álló időszak átfogó költségvetési politikájához, beleértve annak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz költségvetési politikára gyakorolt hatásait is.
A Bizottság elkötelezett amellett, hogy a jelenlegi válságra összehangolt és következetes szakpolitikai választ adjon. Ehhez olyan hiteles költségvetési politikákra van szükség, amelyek kezelik a koronavírus-világjárvány rövid távú következményeit, és támogatják a helyreállítást, ugyanakkor középtávon nem veszélyeztetik a költségvetés fenntarthatóságát. E közlemény célja, hogy támogassa ezeket a célkitűzéseket.
Iránymutatás az összehangolt költségvetési politikákhoz
A nemzeti költségvetési politikák összehangolása elengedhetetlen a gazdasági fellendülés támogatásához. A közlemény leszögezi, hogy a költségvetési politikának továbbra is agilisnak kell lennie, és alkalmazkodnia kell a változó helyzethez. Óva int a költségvetési támogatás idő előtti megszüntetésétől, amelyet idén és a jövő évben is fenn kell tartani. Előírja, hogy amint csökkennek az egészségügyi kockázatok, a költségvetési intézkedéseknek fokozatosan célzottabb és előremutatóbb, a reziliens és fenntartható fellendülést elősegítő kezdeményezésekre kell irányulniuk, és a költségvetési politikáknak figyelembe kell venniük a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hatását. Végül, a költségvetési politikáknak figyelembe kell venniük a gazdaság élénkülésének erősségét és a költségvetési fenntarthatóság szempontjait.
Ez az iránymutatás megkönnyíti majd a tagállamok számára a stabilitási és konvergenciaprogramjaik elkészítését, amelyeket 2021 áprilisában kell benyújtaniuk a Bizottságnak. Az iránymutatást a Bizottság az európai szemeszter tavaszi csomagjában részletesebben is ismerteti majd.
Az általános mentesítési rendelkezés deaktiválásával, illetve aktiválásának fenntartásával kapcsolatos megfontolások
A Bizottság 2020 márciusában javasolta az általános mentesítési rendelkezés aktiválását a koronavírus-világjárványra való gyors, határozott és összehangolt reagálásra irányuló stratégiája részeként. Ez lehetővé tette a tagállamok számára, hogy intézkedéseket hozzanak a válság megfelelő kezelése érdekében, az európai költségvetési szabályozás alapján szokásosan alkalmazandó költségvetési követelményektől eltérve.
A közlemény ismerteti a Bizottság azzal kapcsolatos megfontolásait, hogy a rendelkezés deaktiválására, illetve aktiválásának 2022-ig történő fenntartására vonatkozó jövőbeli döntésnek milyen tényezőkön kell alapulnia. A Bizottság véleménye szerint a döntést a gazdaság állapotának mennyiségi kritériumokon alapuló átfogó értékelése nyomán kell meghozni. A Bizottság szerint az általános mentesítési rendelkezés deaktiválásának, illetve aktiválása fenntartásának átfogó értékelése során az uniós vagy az euróövezeti gazdasági konjunktúra válság előtti (2019 vége) szintekhez viszonyított szintje jelentené a fő mennyiségi kritériumot. A jelenlegi előzetes mutatók arra utalnak, hogy 2022-ben kívánatos lenne az általános mentesítési rendelkezés alkalmazásának fenntartása, majd 2023-tól deaktiválni kell azt.
A Tanács és a Bizottság közötti párbeszédet követően a Bizottság értékelni fogja az általános mentesítési rendelkezés deaktiválását, illetve aktiválásának fenntartását a május első felében közzéteendő 2021. évi tavaszi előrejelzés alapján.
Az általános mentesítési rendelkezés deaktiválását követően az országspecifikus helyzeteket továbbra is figyelembe veszik. Amennyiben valamely tagállam gazdasági tevékenysége még nem érte el válság előtti szintet, a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében valamennyi rugalmassági mechanizmust teljes mértékben kihasználják majd, különösen a költségvetés-politikai iránymutatás előterjesztése során.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz lehető legjobb kihasználása
A közlemény általános iránymutatással szolgál a tagállamok 2022. évi és középtávú költségvetési politikájára vonatkozóan, ideértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén elérhető pénzeszközökkel való kapcsolatot is. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz döntő szerepet fog játszani abban, hogy Európa kilábaljon a világjárvány gazdasági és társadalmi hatásaiból, és hozzá fog járulni ahhoz, hogy az EU gazdaságai és társadalmai reziliensebbé váljanak. Az eszköz egyúttal a zöld és a digitális átállást is elősegíti.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz mintegy 312,5 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás és legfeljebb 360 milliárd euró összegű hitel rendelkezésre bocsátásával támogatja a tagállamokat a reformok és beruházások végrehajtásában. Ez komoly költségvetési ösztönzőt jelent majd, és elősegíti az euróövezeten és az EU-n belüli eltérések kockázatának csökkentését.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása szintén jelentős hatást gyakorol majd a nemzeti költségvetési politikákra is. Az eszközből származó vissza nem térítendő támogatások révén finanszírozott kiadások az elkövetkező években jelentős lendületet adnak a gazdaságnak anélkül, hogy növelnék a nemzeti hiányt és az államadósságot. Mindez arra is ösztönözni fogja a tagállamokat, hogy javítsák költségvetési politikájuk növekedésbarát jellegét. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből olyan közberuházásokat kell finanszírozni, amelyek a mostani beruházási szinteken felül jönnek létre. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz csakis akkor járul hozzá a helyreállításhoz és a potenciális növekedés fokozásához, ha addicionális termelő és magas színvonalú beruházások finanszírozásához nyújt támogatást és különösen ha az országspecifikus ajánlásokkal összhangban végrehajtott strukturális reformokkal párosul.
A tagállamoknak maradéktalanul ki kell aknázniuk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által kínált egyedülálló lehetőséget arra, hogy támogassák a gazdasági fellendülést, előmozdítsák a magasabb potenciális növekedést, illetve közép- és hosszú távon javítsák az ezek alapjául szolgáló költségvetési pozícióikat.
Nyilvános vita a gazdasági kormányzási keretről
A koronavírus-világjárvány okozta válság rávilágított számos olyan kihívás relevanciájára és fontosságára, amelyeket a Bizottság a gazdasági kormányzási keretről folytatott nyilvános vita során szándékozott megvitatni és kezelni. A keretről folytatott nyilvános konzultáció újraindítása lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy átgondolja ezeket a kihívásokat, és levonja a tanulságokat. A közlemény megerősíti a Bizottság azon szándékát, hogy a gazdasági élénkülés megszilárdulását követően újraindítsa a gazdasági kormányzási keretről szóló nyilvános vitát.
A biztosi testület tagjai a következőket mondták:
Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Az uniós gazdaság kilátásai reményteljesek, de a világjárvány még most is károkat okoz az emberek megélhetése és a tágabb értelemben vett gazdaság tekintetében. E hatás enyhítése, valamint a reziliens és fenntartható helyreállítás előmozdítása érdekében az az egyértelmű üzenetünk, hogy a költségvetési támogatást a szükséges ideig folytatni kell. A jelenlegi mutatók valószínűsítik, hogy az általános mentesítési rendelkezés 2022-ben is érvényben marad, és majd 2023-ban deaktiváljuk azt. A tagállamoknak a lehető legjobban ki kell használniuk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, mivel ez egyedülálló lehetőséget biztosít számukra a gazdaságuk támogatására az államháztartás terhelése nélkül. Az időszerű, átmeneti és célzott intézkedések középtávon lehetővé teszik a fenntartható költségvetésekhez való zökkenőmentes visszatérést.”
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos hozzátette: „Tavaly márciusi döntésünkkel, miszerint aktiváljuk az általános mentesítési rendelkezést, elismertük a kibontakozó válság súlyosságát. A döntésünkkel egyben azt is kinyilvánítottuk, hogy eltökélt szándékunk, hogy minden szükséges lépést megtegyünk a világjárvány kezelése, valamint a munkahelyek és a vállalatok támogatása érdekében. Egy évvel később még nem nyertük meg a Covid19 elleni küzdelmet, és biztosítanunk kell, hogy ne kövessük el újra az egy évtizeddel ezelőtti hibát azáltal, hogy túl korán vezetjük ki a támogatást. Egyértelmű, hogy 2022-ben még szükség lesz a költségvetési támogatásra: inkább nyújtsunk túl sok támogatást, mint túl keveset. Ugyanakkor a költségvetési politikákat differenciálni kell az egyes országok fellendülésének ütemétől és az alapul szolgáló költségvetési helyzetüktől függően. Döntő fontosságú, hogy amint elkezdődik a Next Generation EU-ból származó finanszírozás folyósítása, a kormányok biztosítsák a nemzeti beruházási kiadások szintjének fenntartását és az uniós támogatások révén történő megerősítését.”
ec.europa.eu
pixabay
