| A képviselők konkrét intézkedéseket várnak az EU-tól és a tagállamoktól a nők jogainak érvényesítésére és a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentésére.
|
A szerdán 500 szavazattal, 105 ellenében és 87 tartózkodás mellett elfogadott jelentésében a Parlament hangsúlyozta, hogy a nők egyenjogúságának, gazdasági függetlenségének és szakmai kiteljesedésének alapvető feltétele az egyenlő bér és az egyenlő bánásmód. A képviselők bírálják, hogy a nők bére az EU-ban még mindig 14,1 százalékkal, nyugdíja pedig 29,5 százalékkal elmarad a férfiakétól. A nők ráadásul gyakran olyan területeken – ápolásban-gondozásban, a takarítási ágazatban, a kiskereskedelemben, oktatásban vagy bizonytalan ágazatokban – dolgoznak, amelyek ugyan alapvető és komoly társadalmi-gazdasági értéket képviselnek, de gyakran kisebb megbecsülésnek örvendenek és rosszabbul fizetettek, mint a férfiak uralta ágazatok. A képviselők konkrét tagállami lépéseket várnak, hogy a nők egyenlő feltételekkel pályázhassanak a különféle állásokra, a munkájukat ugyanúgy megfizessék, és ugyanolyan munkavállalói jogokkal rendelkezzenek, mint a férfiak. Ennek érdekében fontosnak tartják az előírásokat megszegő vállalkozások megbüntetését is. A képviselők üdvözölték azt a bizottsági javaslatot, amely biztosítaná a bérek átláthatóságát, ám hangsúlyozták, hogy ez önmagában nem jelent megoldást a mélyen gyökerező egyenlőtlenségekre. A munka és a magánélet közötti egyensúly biztosítása Nemre való tekintet nélkül mindenkinek joga van a munkához, valamint szakmai és magánélete egyensúlyához. Ezért a képviselők felszólították az EU-t és tagállamait, hogy segítsék a nők és férfiak számára egyenlő feltételekkel igénybe vehető, fizetett szabadság terjedését. A képviselők rugalmas munkafeltételek biztosítását kérték a szülési, apasági és szülői szabadságot követő időszakban, valamint nagyobb támogatást várnak a magas színvonalú és helyi gyermekgondozási szolgáltatások számára. A nőkkel szembeni erőszak felszámolása A világjárvány és a kapcsolódó kijárási korlátozások nyomán csak fokozódott a nők elleni erőszak mértéke. Ezért a képviselők arra kérték a tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy a rendőrség és más hatóságok azonosítsák és figyelemmel kövessék a bántalmazókat. Hangsúlyozták, hogy speciális programokkal kell védeni a családon belüli erőszak áldozatait és követni helyzetük alakulását, és meg kell oldani, hogy az áldozatok könnyebben juthassanak jogorvoslathoz és menedékhez. A nemi alapú erőszak felszámolásához Bulgáriának, Csehországnak, Magyarországnak, Lettországnak, Litvániának és Szlovákiának is ratifikálnia kellene az isztambuli egyezményt, és a területet részletesen szabályozó uniós jogszabályokra lenne szükség, vélik a képviselők. A szexuális és reproduktív egészség és jogok garantálása A jelentéstervezet ismét hangsúlyozza, hogy a szexuális és reproduktív egészség és jogok a nők alapvető jogai, amelyeket semmilyen módon nem szabad gyengíteni vagy felszámolni. Ezek megsértése – így például a biztonságos és legális terhességmegszakítás megtagadása – a nők és a lányok elleni erőszaknak minősül. Ezért felkérték a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az emberijog-védők, valamint a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal foglalkozó egészségügyi szolgáltatók és civil társadalmi szervezetek támogatását. Sandra Pereira (Baloldal, Portugália) jelentéstevő szerint „A nők jogainak megerősítéséhez és betartatásához változnia kell a szakpolitikának. Az egyenlőtlenség felszámolásához meg kell emelni a béreket, és fenn kell tartani és ki kell terjeszteni a jó minőségű és mindenki számára elérhető olyan közszolgáltatásokat, mint például az oktatás és az egészségügy, de ide tartozik a lakhatáshoz és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés is. Kiemelten fontos ügyként kell kezelni a nők elleni erőszak mindenféle formája elleni fellépést. Csak így teremthetünk valódi egyenlőséget nők és férfiak között.’’ A hétfői vita magyar felszólalója Járóka Lívia (független) Háttér A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete által kidolgozott nemek közötti egyenlőségi mutató szerint az Uniónak még legalább 60 évre van szüksége ahhoz, hogy területén megvalósuljon a nemek teljes egyenlősége. 2021-ben a tagállamok 100-ból átlagosan 68 pontot értek el, ami az EU egészét tekintve mindössze 4,9 pont javulást jelent tíz év alatt. A tagállamok egyharmada még a 60 pontot sem érte el; a Magyarországra vonatkozó mutató 53,4 ponttal a görög érték után a második leggyengébb az Unióban. |
