Magyarországra érkezett I. Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka, akit a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren szerda délután Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát fogadta.
A pátriárka, akit a Pannonhalmi Főapátság hívott meg, hat napig tartózkodik Magyarországon. Ortodox egyházi vezetőként látogatásának középpontjában az ökumenikus és vallásközi párbeszéd, illetve a béke építése áll – közölte a Pannonhalmi Főapátság és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus, Magyarországi Orthodox Exarchátus az MTI-vel. A főpap egyebek közt részt vesz a pénteki Keresd a békét és járj utána! nemzetközi ökumenikus konferencián a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban, majd szombaton találkozik az Ausztriai Metropólia és a Magyarországi Orthodox Exarchátus klérusával.
Ellátogat a bakonybéli bencés Szent Mauríciusz Monostorba is, Szent Gellért Bakonybélbe érkezésének 1000., a bencés monostor újraalapításának 25. évfordulója alkalmából. Vasárnap Isteni Liturgián vesz részt a pannonhalmi Szent Márton-bazilikában, melyet a pátriárka elnökletével tartanak, aki aznap este meglátogatja a budapesti ukrán közösséget is.
Hétfőn, a látogatása utolsó napján, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett Együtt a közös otthonért – ökumenikus és vallásközi teremtésvédelmi konferencián vesz rész, majd találkozik a magyar közélet képviselőivel. I. Bartholomaiosz pátriárka legutóbb 2021 szeptemberében látogatott Magyarországra, amikor részt vett a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust lezáró szentmisén, az úgynevezett Statio Orbison is, amelyet Ferenc pápa mutatott be a Hősök terén. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon egyszerre volt jelen a nyugati és a keleti egyház vezetője.
A látogatás jelentőségét méltatva a közleményben kitértek arra is, hogy az államalapítást megelőzően az ősi Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus már kapcsolatot ápolt a magyarsággal, elküldte Szent Hierotheosz püspököt a magyarokhoz a kereszténység terjesztésére. Ez a kapcsolat az államalapítást követően Szent István király munkája által tovább erősödött. Az évszázadok során az Ortodox Egyház nagymértékben járult hozzá Magyarország szellemi és anyagi gyarapodásához.