tűzoltó

Egy kutatás szerint 600 ezer évvel korábban is főzhettek ételt az ember ősei, mint ahogy eddig gondolták

Világ

Az ember ősei már 780 ezer évvel ezelőtt is jól átsütve vagy megfőzve szerethették a halat – derült ki egy új régészeti kutatásból, amely egyben arra szolgál bizonyítékokkal, hogy az eddig véltnél 600 ezer évvel korábban is főzték már az ételt.

A The Guardian brit napilap online kiadásában ismertetett kutatásban a Tel Aviv-i Steinhardt Természettudományi Múzeum fosszilis pontymaradványait elemezték. A leletek a Jordán-folyónál végzett ásatásokon kerültek elő. A fosszíliák vizsgálatából kiderült, hogy a térségben 780 ezer évvel ezelőtt élő emberek tűzön készítették el a halat. A régészek között nincs egyetértés arról, hogy őseink mikor kezdték el a sütés-főzést, mivel nehéz bizonyítani, hogy a tűzrakóhelyek nem csak melegedésre, hanem esetleg ételkészítésre is szolgálhattak. A kulinária születése azonban fordulópont volt az emberiség történetében, ugyanis a feldolgozott ételt könnyebb volt megrágni és megemészteni, és ennek nagy szerepe lehetett az emberiség elterjedésében is a Földön.

A halfosszíliák vizsgálata előtt a sütés-főzés legkorábbi bizonyítékai 170 ezer évesek voltak és a neandervölgyi és korai Homo sapiens közösségekhez kötődtek. A Nature Ecology and Evolution folyóiratban hétfőn publikált tanulmány 600 ezer évvel korábban tűzte ki a sütés-főzés kezdetét. A tanulmány Irit Zohar, a Tel Aviv-i Egyetem Steinhardt Természettudományi Múzeumában dolgozó régész 16 éves kutatómunkája nyomán született. A több mint másfél évtized alatt a tudós több ezernyi halmaradványt katalogizált, amelyeket az Izrael északi részén található Gesher Benot Ya’aqov régészeti helyszínen találtak. Ezen a Jordán-folyó közelében fekvő helyen egykor egy tó lehetett, s miközben az onnan előkerült, megkövesedett halmaradványokat vizsgálták, sikerült rekonstruálni, mikor kezdték el az ott élő emberek a hal sütését vagy megfőzését.

Zohar felidézte, hogy a munka egy kirakóshoz hasonlított: egyre több és több információ birtokába jutottak, s ezekből állt össze végül a történet az emberi evolúcióról. Először az vezette nyomra a régészeket, hogy egy helyszínen, ahol szinte egyáltalán nem találtak halcsontokat, rengeteg fog maradt fenn. Ez már a hal főzésére utalhatott, mivel a halcsontok az 500 Celsius-fok alatti hőmérsékletű főzés vagy sütés közben szétesnek, megpuhulnak, míg a fogak megmaradnak. A lelőhelyről ráadásul égett tűzkövek is előkerültek, ami arra utalt, hogy tűzrakóhelyként szolgálhatott.

További bizonyítéknak tekintették, hogy a fogak többsége két nagytestű – akár kétméteres hosszúságú – pontyfélétől származott. A régészek szerint jó ízű húsuk miatt választhatták őket. Zohar kiemelte, hogy a fogak elemzésekor a fogzománcot is vizsgálták, mert tudni akarták, hogy a melegítés milyen hatással van a zománcra. A londoni Természettudomány Múzeumban végzett vizsgálatból kiderült, hogy a fogak 200-500 fokos hőnek voltak kitéve, ami arra utal, hogy a halat tűz segítségével készítették el.

A tanulmány szerint erre egy sütőfélét használhattak, ugyanakkor az nem derült ki, hogy a halat sütötték, párolták vagy főzték. A Homo erectus mintegy 1,7 millió évvel ezelőtt kezdte használni a tüzet. Zohar azonban rámutatott: az, hogy a tűznél melegedni lehetett, nem jelenti, hogy a főzéshez is használták. A tanulmányban nem közreműködő Anais Marrast francia tudós, a francia Természettudományi Múzeum archaeozoológusa szerint az is elképzelhető, hogy a tűz mellett ették meg a halat és a csontokat a tűzbe dobták.