Szülinapi győzelem és hazai évzáró hitchcocki izgalmak közepette. Ez történt a DVSC-Paks mérkőzésen

Sport

Bár decemberig még tart az NB I, a Lokinak mégis ez volt az utolsó hazai mérkőzése a 2023-es naptári évben. Az ok a sorsolásunkban keresendő, hiszen a bajnokság kezdetekor futószalagon játszottunk hazai pályán, így ennek most lett meg a böjtje. Ezért különösen fontos volt begyűjteni a három pontot a második helyezett Pakssal szemben, mivel a közvetlen riválisaink nem botlottak. Valamint az sem volt mindegy, hogy a válogatott szünetre milyen szájízzel megyünk, így hogy ez sikerült remélhetőleg ad majd némi plusz energiát a hátralévő négy idegenbeli találkozónkra.

Szerencsére az időjárás nem hozta a libanapokon tapasztalt arcát, így csak hideg volt és nem öntötték a csapadékot dézsából az égiek. Ennek ellenére nem a legbarátságosabbak voltak a körülmények, ami miatt többen is vélhetően a meleg szobát és a televíziót választották a Nagyerdei Stadionnal szemben. A nézőszámon mondhatni ez meg is látszott, de a kilátogató bő 4000 fő azért így is jónak mondható.
A Lokomotív kezdőjében ezúttal Ojediran és Kyziridis kettősén kívül mindenki had fogható volt, így külön öröm volt, hogy a nemrégiben megsérült Domingues már a padon ült, míg Dreskovic a pályán bizonyíthatott a közönségnek. A mérkőzés játékvezetője pedig a szemtelenül fiatal mindössze 29 éves Rúsz Márton volt, akinek eddigi előéletét elnézve leszűrhető, hogy bizony nem túl sok élvonalbeli találkozón bíráskodott ezt megelőzően. Rutintalanságából is fakadóan volt jó néhány olyan ítélete, ami igencsak megosztó volt egyik vagy a másik fél számára.

Félórányi tortúra, majd gól a semmiből

Természetesen Dombi Tibor 50.szülinapi köszöntője sem maradhatott ki, ami a kezdőrúgás előtt a klub vezetői meg is tettek, míg a csapat részéről a pályán letett teljesítménnyel és egy azzal járó győzelemmel okozhattak örömet a helyi legendánknak. Az első félidőben azonban egy két kósza lövést leszámítva nem egy szülinapi buli hangulata köszönt vissza a gyepen, hanem egy halloweeni bulié leginkább, hiszen fizikai fájdalom szó szerint nézni ezt az etapot. Hajmeresztő megoldások hátul és ipari mennyiségű rossz passz és labdakezelési hibák tömkelege mutatta, hogy nagyon görcsösek voltunk. Ennek a hazai közönség igen hamar már a nyolcadik percben hangot adott egy „Ébresztő, Ébresztő” rigmus formájában.

Ráadásul az ifjú spori zsebéből is nagyon könnyen kiestek a sárga lapok, így rövid időn belül Ferenczi és Kusnyír is gyorsan megkapta a maga figyelmeztetését. Ekkortájt a maréknyi vendég drukker azzal szórakoztatta magát, hogy telefonjával világított, mintha csak egy koncerten lettek volna. Érdekes látvány volt minden esetre. A 32 percben Bárány révén veszélyeztettünk, de kaput nem talált a lövés. A 36. percben egy ártalmatlan szituáció után az oldalvonalon kívül a lent maradt a gyepen Silye, akinek kiugrott a válla. Amíg őt ápolták 10 emberrel voltak a vendégek, amit ki is használtunk. Bódi beadása után Bárány fejesét Szappanos védte és a kipattanót Vajda bepofozta a hálóba.1-0. Ezzel a 19 éves játékos a második gólját szerezte már az idényben. A gólunkat megelőzően egyik szurkolótársam azt mondta „Most vannak tízen! Ki kell használni!”- Így is lett. A hátralévő időben több gól már nem esett csak Lenzsér kapott lerántás miatt egy sárga cédulát.

Így tehát mindenki kivonult büfébe vagy a mosdóba megtárgyalni az első félidei eseményeket. Hideg idő ellenére szépen fogyott a csapolt sör és a hot dogosnál is szép sor volt, így én eltekintettem most a sorban állástól.

Izgalmak és kapusparádék

A második félidőben azért már felspanoltabb állapotban voltak a srácok, Szappanosnak több védést is be kellett mutatnia, majd a bíró is a főszerepben akart lenni azzal, hogy Loncar és Lagator személyében újabb neveket írt rá a büntetőlapjának hátuljára. Félő volt, hogy az egész védelmünket be akarja színezni. Dreskovic volt a legjobb emberünk a hátvédsorban, így ez idézőjelben nem jött össze neki. Majd a debreceni szurkolók a mérkőzés 50. percében stílusosan felállították a lelátó népét és tapsviharral és születésnapi rigmusokkal emlékeztek meg a debreceni klubikonról, Dombi Tiborról. Ez után néhány pirotechnikai eszközt is elfüstöltek, hogy meglegyen a tipikus meccshangulatunk.

Videó: Dombi Tibi az ünneplés után alsógatyában szaladt be az öltözőbe

Visszatérve a meccsre, akadtak fura ítéletei a fiatal borsodi sporttársnak, hiszen egy lehetséges tizenegyes szituációt percekig vizsgált a VAR a paksiaknak, de végül les miatt nem kaptak Bognár Györgyék büntetőt. Hazai oldalon is több ígéretes labdaszerzésünk után könnyen belefújt a sípjába ez által tördelve a játékot. Ezt megelégelve Manrique és a gólszerző Vajda helyett a 67.percben cserére szánta el magát Srdjan Blagojevic mester, ami után Bévárdi és Romanchuk állt be, majd után Oliveira is szerepet kapott Bódit váltva. A 73.percben Megyeri parádésan védte Hahn fejesét, de kollégája Szappanos is igazolta, hogy miért válogatott kerettag. Az idő rövidsége okán a paksiak kétvédős rendszerre álltak át, így többször is megkontráztuk őket, de Szappanos nevétől eltérően ragadtak a kesztyűjéhez a labdák. A 86.percben aztán végleg eldőlhetett volna minden. Bévárdit a büntetőterületen belül elkaszálta gólhelyzetben Szabó, amiért lapot sem kapott pedig eléggé erőteljesen piros lapos szituáció volt. A büntető természetesen járt, de Dzsudzsák gyenge nem túlságosan helyezett lövését a kapufára tolta a paksi kapuvédő és az ismétlésből sem sikerült eldönteni a lényegi kérdéseket. Maradt ezután a hosszabbítás és a hitchcocki izgalmak, amit 8 percben határozott a Rúsz, amit a nézőtéren hangos füttyszóval jutalmaztak. A vendégek mindent egy lapra feltéve támadtak és Szappanos is előremerészkedett egy-egy pontrúgásnál, majd némileg időt nyerve a ráadásban cserélt a hazaiak szerb vezetőedzője is Majdevac és Domingues állt be Bárány és Dzsudzsák helyett. Ez azonban a záróakkord volt, hiszen egy gólos vasutas győzelem maradt Rúsz hármas sípszaváig.

Összegzés

A Loki ezzel csapatként küzdve fontos három pontot szerzett és egyben felköszöntötték az ötödik ikszét betöltő Dombi Tibit is, a Bombázót. Akit az ünneplés közepette követelt a B-közép, majd meg is érkezett a tábor elé egy nekifutásból elkövetett hason csúszással, majd szülinapi köszöntője után elosztogatta ruháit, így szó szerint alsónadrágban visszarohant az öltözőbe. Ezért is szeretjük őt, hiszen hihetetlenül közvetlen személyiség és remélhetőleg még sok évig szolgálja majd szeretett klubunkat az örökifjú korábbi válogatott játékos. A győzelemmel a hatodik helyen állunk és igen nagy lett ezzel a tömörülés a felsőházban, hiszen a Videoton, Diósgyőr és a Loki egyaránt húszpontos és nincs messze a dobogó sem miután a hétvégén betliző Ferencvárosnak és Paksnak is 25 pontja van. Ahhoz, hogy legyen esélyünk még feljebb lépni a hátralévő négy idegenbeli fellépésünkből (ZTE, Kisvárda, MTK, KTE) kellene minél több pontot szerezni. Nem lehetetlen, de ugyanakkor nagy formajavulásra van szükség, hiszen idegenben még nem nyertünk idén, így itt lenne az ideje.

– Faragó László –