A jelenleg hatályos szabályozásnál hatékonyabban ösztönözheti a gyermekek örökbefogadását a kormány, azaz több törvényt módosítana „a gyermeket nevelő családok segítése céljából”.
A kabinet egy 2060-ig tartó demográfiai programot készít elő. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) tervezete vélhetőleg ennek a csomagnak az első eleme, amely az állami szakellátásban élő gyermekek családba fogadását segítené elő. Az előterjesztés szerint a nevelőszülőket jelenlegi díjazásaikon felül „családba gondozási díj” illetné meg minden olyan nevelésbe vett gyermek után, akit a nevelőszülő együttműködésével sikerült a vér szerinti családjába „hazagondozni” vagy örökbefogadáshoz segíteni.
Ez alól kivételt képezne, ha maga a nevelőszülő vagy a vele egy háztartásban élő személy fogadná örökbe a gyereket. A javaslat pozitív változást hozhat, mivel a jelenlegi szabályozás nem feltétlenül teszi érdekeltté a nevelőszülőt abban, hogy segítse a gyermek örökbefogadását, hiszen így elveszti az utána járó rendszeres támogatást. Még ma is előfordul, hogy a nevelőszülő megkeresi a gyermek vér szerinti anyját, és ráveszi, hogy ne mondjon le róla. Márpedig az a gyermek, akiről nem mondtak le, vagy legalább telefonon felhívják félévente, nem adható örökbe még akkor sem, ha lenne, aki szívesen befogadná.
A módosításnak köszönhetően azonban a nevelőszülő is érdekeltté válna az örökbefogadás elősegítésében, ugyanis – még ha csak egyszeri alkalommal is, de – juttatásban részesülne. Hogy ennek összege mekkora lenne, arra a módosítás két javaslatot is megfogalmaz. Az „A” verzió szerint egy gyermek családba gondozása esetén alkalmanként legalább a minimálbér összege járna a nevelőszülőnek, míg a jóval kedvezőbb „B” verzió szerint a minimálbér 300 százaléka. Az első változat szerint két testvér együttes hazagondozása vagy örökbefogadása esetén a minimálbér 150 százalékát fizetné az állam, míg a második szerint 450 százalékot. Három vagy több gyermek családba gondozása esetén ez a minimálbér 200 vagy 600 százalékát jelentené. Kérdés, melyik verziót támogatja a kormány, látható eredményt ugyanis nyilvánvalóan csak a magasabb összegű juttatás hozna a gyerek után járó nevelési díjjal szemben.
Azt viszont a módosítás mindkét verziója kiköti, hogy csak akkor kaphatja meg a nevelőszülő a juttatást, ha megfelelően biztosította a nevelésbe vett gyermek kapcsolattartását hozzátartozóival, és együttműködésének tényét a gyermekvédelmi gyám megerősíti. A változtatás 2018. január elsejétől léphet életbe.
Az Emmi javaslata emellett többek közt bevezetné az örökbefogadói díjat is. Erre az a személy lehetne jogosult a jövő évtől, aki örökbe fogad egy gyermeket. Ugyanakkor például feltétele az örökbefogadási díjnak, hogy az örökbefogadó a gyermek nevelésbe vételének napját megelőző két éven belül rendelkezzen 365 napon át tartó biztosítással. Az örökbefogadói díj a neveléstől számított 168. napig – vagyis közel fél évig – járhatna, összege megegyezne a csecsemőgondozási díjjal, csakhogy ez nemcsak újszülött baba esetén járna, hanem a gyermek életkorától függetlenül, közvetlenül az örökbefogadás után.
Az anyasági támogatás feltételei is módosulnának az örökbefogadó szülők számára. A jelenlegi szabályozás szerint az örökbefogadó szülő akkor jogosult anyasági támogatásra, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték. A módosítás viszont ezt a határidőt már nem említi. Ehelyett az örökbe fogadó szülő akkor kapná meg az illetményt, ha az örökbefogadást véglegessé vált határozatban engedélyezték, és a gyermeket a végleges engedélyezés időpontját megelőzően legfeljebb egy éve nevelte folyamatosan saját háztartásában. Ugyanakkor a támogatás iránti kérelmet az örökbefogadás végleges engedélyezését követő hat hónapon belül kell benyújtani.
A fenti változások mellett a munka törvénykönyve is módosulhat. Eszerint az örökbe fogadó szülőknek is járhat fizetés nélküli szabadság a kisgyermek gondozása céljából egészen addig, amíg tankötelezetté nem válik. Az e célból kivett fizetés nélküli szabadság munkában töltött időnek fog számítani.
A kormány módosítaná a családok támogatásáról szóló törvényt is. Például a jövőben nemcsak azoknak járna a gyermeknevelési támogatás (gyet), akiknek legalább három – három és nyolc év közötti – gyermekük van, hanem azoknak is, akik ikerpárt nevelnek. A szaktárca emellett további változtatással is kedvezne az ikergyermekeket nevelő szülőknek. Ugyanis míg jelenleg egy ikerpár után nem jár dupla gyermekgondozási díj (gyed), a módosítást követően ezt „a szülő egyidejűleg több, azonos korú gyermeke jogán is” igénybe vehetné. Emellett a gyed a jövőben járhat majd a nevelőszülőknek is. Ez a támogatás legkorábban a nevelésbe vételtől lenne folyósítható a gyermek második életévének betöltéséig. Ám ha a nevelő szülő egyidejűleg több nevelt gyermek révén is jogosult lenne a gyedre, akkor is csak egyikük után kaphatna juttatást.
Ezeken felül a családi pótlékra való jogosultságot is kiterjesztené az Emmi javaslata. Ez járna azon gyermekek után is, akiket súlyos fogyatékosságuk vagy tartós betegségük miatt 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeznek el. Ekkor a pótlékot az intézményben nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés érdekében kellene biztosítani.
A törvénymódosítások kitérnek a szociális üdültetésre és étkeztetésre, illetve ifjúsági és gyermekvédelmi programokat szervező Erzsébet-programra is. Az Erzsébet-program végrehajtásáért részben az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány felel. A változtatás szerint 2017-től kezdődően ötéves időszakonként megújítandó megállapodás fogja meghatározni, hogy a kormány az alapítványt milyen mértékben és feltételekkel támogatja.
A cikk eredeti változata a Magyar Nemzetben jelent meg 2017.04.11-én.
