“Adjuk vissza a Tócót Debrecennek!” A projekt költsége 670 616 800 Ft, a támogatás intenzitása 100 %. Határidő: november 30.
Európai uniós támogatással biztonságosabbá teszik a debreceni repülőtér és környéke vízelvezetését – jelentette be a hajdú-bihari kormányhivatal környezetvédelmi főosztályának vezetője pénteki sajtótájékoztatóján.
Kórós Csaba elmondta, az Új Széchenyi Terv környezet és energia operatív programból (KEOP) elnyert több mint 670 millió forint támogatásból elkészült a debreceni Tócó csatorna vízrendezési terve, amelynek magvalósításával teljesen átrendeződik a repülőtér és a mellette tervezett déli ipari park vízelvezetése.
A kivitelezési munkálatok 11 milliárd forintba kerülnek, amit a 2016-ben megjelenő KEHOP-pályázat (környezeti és energiahatékonysági operatív program) forrásaiból valósítanak majd meg Debrecenben.
A szakember felidézte, hogy Debrecen legjelentősebb vízfolyása a Köselybe torkolló Tócó.
Jelentős esőzésekkor a csatorna déli szakaszán úgynevezett árvízdugó alakulhat ki, s miközben a Tócó déli záporkiömlőjén másodpercenként 12 köbméter víz áramlik ki, a Kösely befogadóképessége ennek csak a fele, ezért rendszeresek az elöntések – ecsetelte Kórós Csaba.
A most elkészült vízgazdálkodási terv megvalósításával mindez megszűnik, amelynek részét képzi úgynevezett oldaltározók kialakítása, ahol nagy áradások esetén parkoltatják majd a Köselybe ömlő vizet.
A program fontos részeként kivezetik a debreceni repülőtér területéről a most ott átfolyó főgyűjtőt, a Tócóba vezetik a vizet a kifutópályáról, és a repülőtér teljes üzemi területén talajvízszint-csökkentést hajtanak végre, amivel javul a repülőtér üzembiztonsága – mutatott rá Kórós Csaba.
Hivatalos közlemény a programról
A nemzetközi jelentőségű repülőtér és környezete vízgazdálkodási helyzetének javítása érdekében kiírt tervezési projekt megvalósítására a Tiszántúli és Környezetvédelmi Felügyelőség nyerte el a lehetőséget 2014 decemberében. A Tiszántúli és Környezetvédelmi Felügyelőség 2015. április 1-jével a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalba integrálódott, így a projekt befejezése a kormányhivatal feladatává vált. Az elkészülő tervek szerinti fejlesztés megvalósítása azonban már egy másik, későbbi projektben lesz lehetséges.
Az Új Széchenyi Terv 670 millió forintos támogatásával a debreceni repülőtér és a repülőtér környezetének vízgazdálkodási helyzetének javítása valósul meg. A projekt eredményeként a repülőteret magába foglaló dél-debreceni terület vízgazdálkodása több szempontból is javul.
Debrecen város déli részén keletkező csapadékvizek befogadója nagyrészt burkolatlan csatorna, melynek egy szakasza keresztezi a repülőtéri bevezető utat, majd tovább halad és eléri a főgyűjtőt, a Tócó csatornát. A főgyűjtő egyes szakaszain nagyobb esőzések alkalmával problémák alakulnak ki, tekintettel arra, hogy a befogadó Tócó csatorna is sok esetben túlterhelt állapotban van.
A beépített területek növekedésével folyamatosan emelkedik a Tócó csatorna terhelése. A lefolyó vízmennyiség növekedését nem követte csatorna fejlesztés, rendezés.
A klímaváltozás következtében fellépő rövidebb időtartamú, nagyobb intenzitású csapadékok időszakos terhelést okoznak a csapadékvízgyűjtő, elvezető rendszerben. A csapadékos időszakban magas vízszintek mellett rendszeres elöntések alakulnak ki.
A fent jelzett problémák kezelésére irányul a „Nemzetközi jelentőségű repülőtér és környezete vízgazdálkodási helyzetének javítása” című KEOP-7.9.0/12-2014-0039 azonosító számú projekt, mely elnyerte az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjának támogatását.
A projekt költsége 670 616 800 Ft, a támogatás intenzitása 100 %.
A projekt céljai:
- Az elsődleges cél a Tócó vízfolyás alsó szakasz (mint a repülőtér és környezetének befogadója) szélsőségesen magas vízállásainak csökkentése, mely csak egységesen, a vízfolyás felső szakaszainak figyelembevételével lehetséges. A csatorna befogadóképességének növelése szükséges a repülőtér és környezetének belvízmentesítése.
- A repülőtér vízrendezése, mely magába foglalja a terület talajvízszintjének szabályozását, a túltelítettségi állapotainak megszüntetését, valamint a külvizektől való mentesítését.
- A repülőtér, valamint a kapcsolódó jelenlegi és távlati ipari területeinek biztonságos vízellátásának megoldása.
A projektben olyan tevékenységek kerülnek elvégzésre, amelyek megalapozzák a beruházás megvalósítását (tervezés, létesítési engedélyek megszerzése, közbeszerzési eljárások előkészítése, környezeti hatásvizsgálat elvégzése, stb.)
A projekt megvalósításának időszaka: 2014. október 22. – 2015. november 30.
Részletek
Az elmúlt években születtek koncepciók a Tócó egyes szakaszaiban, vagy a repülőtér környezetében fennálló vízgazdálkodási problémák megoldására. Történtek fejlesztések, de az egész rendszer működésének felülvizsgálata és a felülvizsgálat alapján a ténylegesen és tartósan megoldást jelentő beavatkozások szükségesek.
A projekt megvalósulásával a repülőteret magába foglaló dél-debreceni terület vízgazdálkodása több szempontból is javul. A befogadó vízfolyás alsó szakaszának mederbővítésével lehetővé válik a csapadékvizek rövid idő alatti elvezetése, mely önmagában gyorsítja az összegyülekezési folyamatokat a célterületen. A belvízi befogadó középső szakaszain megvalósuló oldaltározók, ill. a mederbeli tározást lehetővé tevő duzzasztások és lokális mederbővítések olyan puffert jelentenek, mely segítségével még szélsőséges hidrometeorológiai helyzetekben sem telítődik a meder a dél-debreceni szakaszon. A repülőtér vízrendezésével (talajcsövezés, felszíni elvezető művek) megszűnik a káros időszakos vízbőség, a talaj telítettsége illetve csökken-stabilizálódik a talajvízszint. Összességében javul a repülőtér üzembiztonsága.
A dél-debreceni terület távlati vízbázisának megkutatásával biztosíthatóvá válik egyrészt a növekvő forgalommal jellemezhető repülőtér, valamint a kapcsolódó ipari-kereskedelmi létesítmények jövőbeni stabil, a napi csúcsigényeket is kielégítő vízellátása.
A most tervezett fejlesztés része egy térségi vízgazdálkodási tervezésnek, lehet annak első eleme, beleillik a hazai vízgazdálkodás aktuális szakmai koncepciójába és trendjébe.
Hajdú Bihar Megyei Kormányhivatal