A következő néhány évben Németország maga mögött hagyja a munkanélküliség problémáját – jelentette ki Olaf Scholz kancellár hétfőn.
A szociáldemokrata (SPD) politikus a Berlin melletti Meseberg kastélyban – a szövetségi kormány vendégházában – az energiaellátás, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazásával összefüggő kérdésekről tartott kétnapos kihelyezett kormányülést záró tájékoztatón kiemelte, hogy az SPD, a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciója közelebb került egy sor vitatott ügy megoldásához, és megerősítették a közös munka kezdetén, 2021 decemberében elhatározott célokat.
Rövid távon a legfontosabb a gazdasági növekedés újraindítása, hosszabb távon pedig azt kell elérni, hogy Németország átalakuljon klímasemleges ipari országgá. A gazdaságra és a társadalomra váró feladatok révén éveken belül megszűnhet a munkanélküliség, és nemcsak a hazai munkaerőre, hanem külföldiekre is szükség van – fejtette ki a kancellár, aláhúzva, hogy “nagyon sok a tennivaló”, amelyek elvégzéséhez belföldről és külföldről “nagyon sok elkötelezett férfi és nő” kell.
Rámutatott, hogy a klímasemleges ipar megteremtéséhez 2030-ig naponta négy-öt szélturbinát kell felállítani és 40 labdarúgó pályának megfelelő nagyságú területen kell kiépíteni napelemtelepet. Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és az új üzleti modellek szétterjedésével járó gazdasági átalakulás évtizedekig “jólétet és növekedést” hozhat Németországnak és egész Európának. A kormány tervei “egy gigantikus iparfejlesztési és foglalkoztatási programot” alkotnak – mondta.
A koalíció döntése alapján tavaly módosított klímavédelmi törvény szerint Németországban 2045-re kell megteremteni a klímasemlegességet – vagyis elérni azt, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának ellensúlyozását szolgáló erőfeszítések révén nettó nulla legyen a kibocsátási mérleg -, és már 2030-ra 65 százalékos kibocsátáscsökkenést kell elérni 1990-hez képest. Ehhez elsősorban a megújuló forrásokra alapozó energiatermelést és a klímabarát közlekedést kívánja fejleszteni a kormány.
Ezekkel a célokkal összefüggésben az utóbbi hetekben heves viták kezdődtek a koalícióban. A Zöldek például igyekeznek elérni, hogy ne bővítsék többé a nagyjából 13 ezer kilométeres – Európában a legkiterjedtebb – autópályahálózatot, amit az FDP ellenez. A liberálisok azt sem támogatják, hogy Németország megszavazza a robbanómotorral működő autók gyártásának 2035-ben bevezetni tervezett európai uniós tilalmát, és a technológiai semlegesség elvét képviselve azt szorgalmazzák, hogy a környezetbarát, szintetikus üzemanyaggal működő motorokra ne vonatkozzon a tiltás.
Németországnak sikerült egy év alatt függetlenítette magát az orosz gáztól
