Új időket élünk, amelyben az online jelenlét sokkal nagyobb szerepet játszik életünkben, mint akár csak egy évvel ezelőtt. A digitalizáció erősödésével rengeteg új eszköz került a kezünkbe. De mennyire tudjuk ezeket a modern megoldásokat használni? EU-s körkép a digitális írástudásról.
Mégsem lehetetlen a váltás
A koronavírus-járvány hatására tavasszal az EU országai – közöttük Magyarország – szinte egyik napról a másikra a netre költözött. Digitális oktatás, zoomos tárgyalások, felhőben megosztott munkafájlok – sokunknak lettek ezek tavasz óta mindennapos ismerőseink. Ilyen mérvű változást korábban talán elképzelni sem tudtunk volna – ahogy azt egyik korábbi vendégünk, Vincent Liegey is megjegyezte. Egy világjárvány kellett hozzá, hogy kiderüljön: rengeteg állás betölthető otthonról is, nem lehetetlen akár még az általános iskolai távoktatás sem, de receptekért vagy beutalóért sem kell feltétlenül elmennünk személyesen a háziorvosi rendelőbe.
Persze mindez azért a legtöbbször extra áldozatokkal, beruházással járt, és nem is minden esetben ment zökkenőmentesen, de a legtöbb ország a járvány hatására hatalmas lépést tett előre a digitalizáció útján. De ha meg is van hozzá a rendszer, a szükséges eszközök, még egy nagyon fontos tényező kell mindezek működtetéséhez: digitális készségek, digitális írástudás. Mostani posztunkban annak néztünk utána, hogy állnak az európai nemzetek ezen a téren, mennyire képesek használni a digitális világ eszközeit.
Digitális készségek és programok az EU-ban
A digitális megoldásokkal nemcsak kényelmesebben tudunk bizonyos dolgokat elvégezni, de az ehhez szükséges tudás az elhelyezkedés, munkavégzés terén is komoly versenyelőnyt jelenthet mindenkinek. Távolabbról nézve pedig a digitálisan fejlett Európa hatalmas előnyre tehet szert a világban. Jelenleg az uniós polgárok (bennük a munkavállalók) 42%-a nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel, holott minden munkahelyen egyre nagyobb szükség van ilyen készségekre. Emellett egész Európában nagy hiány van képzett IKT-szakemberekből is.
Éppen ezért az EU napirendjén régóta szerepel a kontinens digitalizációjának erősítése, valamint a digitális készségek elsajátításának támogatása. 2016-ban fogadta el az Európai Bizottság a Skills Agenda for Europe programot, amelynek tíz akciója az uniós polgárok készségének fejlesztését célozta, köztük hangsúlyosan az digitális kompetenciák elsajátítását. Ekkor indult uniós szinten a Digital Skills and Jobs Coalition kezdeményezés, amelynek tagjai – a tagállamoktól a vállalatokon át az oktatási szolgáltatókig – épp ezen készségek fejlesztéséért dolgoznak. A munkanélküliek digitális átképzése, a digitális kompetenciák erősítése a közoktatásban, de az IKT területén dolgozó szakemberhiány kezelése is szerepel célkitűzéseik között.
2020 után
Minderre építve, 2020 nyarán – már a koronavírus-járvány okozta helyzetre is reagálva – az EU elindította legújabb kapcsolódó európai készségfejlesztési programját, amely többek között azt is el szeretné érni, hogy az EU-ban legalább 230 millió alapvető digitális készségekkel rendelkező felnőtt legyen 2025-ig (ez 25%-os növelést jelentene). A program egy digitális oktatási cselekvési terven keresztül, valamint az információs és kommunikációs technológiák (IKT) fellendítését célzó képzésekkel külön fókuszál a zöld és digitális átállást elősegítő készségek fejlesztésére.
Szintén 2020-ban ismertette a Bizottság átfogó elképzelését az EU új digitális stratégiájáról, amelyet mi is részletesen bemutattunk. Ennek egyik sarkalatos pontja a digitális készségek uniós szintű fejlesztése, amelyhez komoly keretet is rendelt a Bizottság. A hosszú távú uniós költségvetés Digitális Európa Programja (Digital Europe Programme) 600 millió eurós keretösszegével több szinten – szakemberek specializált képzésével és a munkaerő digitális oktatásával – is támogatni kívánja a készségek fejlesztését. Mindezek mellett több más uniós program és eszköz segíti a digitális képzést (pl. Európai Szociális Alap+; Erasmus+, vagy a K+F+I-t támogató Horizont 2020 következő generációs programja).
Mit mér a digitális írástudás?
A kompozit mutató négy területen méri az uniós polgárok készségeit. Méri egyrészt az online elérhető információk feldolgozásának képességét (fájlok lementése, hivatalos oldalakon való tájékozódás, használati tárgyak utáni keresés stb.); a kommunikációs készségeket (példáule-mailezés, közösségi médiarészvétel, videóhívások bonyolítása); a problémamegoldó képességet (online vétel-eladás, szoftverek és appok letöltése, beállítása, internetes bankolás); szoftveres képességek (szöveg- vagy képszerkesztő használata, kódolás stb.). A mutató ezen összetevők alapján méri, hogy a lakosság mekkora aránya rendelkezik legalább alap- vagy magasabb szintű készségekkel.
