A koronavírus-járvány egyik legfőbb franciaországi gócpontjának számító párizsi régióban március 1. és április 20. között 10 200-zal több haláleset történt, mint az előző év ugyanezen időszakában, amely 95 százalékos emelkedést jelez – derült ki a francia statisztikai hivatal eheti jelentéséből, amelyet a Le Monde című napilap tett közzé kedden.
Az egészségügyi statisztikák szerint az ország többi területeihez hasonlóan a Párizs környéki Ile-de-France régió hét megyéjében is már kevesebb Covid-19 beteg szorul kórházi kezelésére, mint néhány héttel ezelőtt. A sürgősségi ellátások tíz százalékát jelentik a koronavírusos fertőzöttek, míg márciusban a harmadát adták.
A francia kórházak intenzív osztályain jelenleg fekvő betegek több mint negyven százalékát ugyanakkor még mindig a fővárosi régióban kezelik, 1550-en vannak lélegeztetőgépen Párizsban és környékén Covid-19 fertőzés miatt, miközben a járvány előtt csak 1200 lélegeztetőgép állt rendelkezésre az Ile-de-France régióban.
A statisztikai hivatal szerint az elhalálozások száma a fővárosban globálisan “katasztrofális” eredményt mutat a tavalyi évhez képest. Párizs és a környező hét megye, valamint három kelet-franciaországi megye tartozik ahhoz a tíz megyéhez, ahol több mint hetven százalékkal nőtt a járvány első hét hetében a halálesetek száma. A fővárosban 74 százalékos a növekedés, az északi elővárosokban, Saint-Saint-Denis megyében viszont 130 százalékos.
Ez utóbbi megye Franciaország legszegényebb és legsűrűbben lakott megyéje, és az ott élők korát tekintve az ország legfiatalabb vidéke. Az itt élő férfiak alig 15 százaléka idősebb 60 évnél, ellentétben az átlagos 37 százalékkal. Ez az előny azonban nem volt elég a koronavírus-járvánnyal szemben, amely pedig elsősorban az idősebb korosztály számára halálos betegség.
A franciaországi polgármesterek egyébként már több mint egy hónappal ezelőtt felhívták a figyelmet a járvány miatt megemelkedett halálozások szociális gyökereire.
“Sok itteni lakosnak nincs háziorvosa, és a szociálisan bizonytalan életkörülmények pedig szinte lehetetlenné teszik a karantént” – mondta Stéphane Troussel polgármester a Le Monde-nak. Stéphane Peu, a megye nemzetgyűlési képviselője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyében számos ápolónő, pénztáros, biztonsági őr lakik, olyan munkakörben dolgozók, akik nem tudnak otthonról dolgozni.
A Le Monde ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a legszegényebb francia megyével, Saint-Saint-Denis-vel határos a leggazdagabb francia megye, Hauts-de-Seine, ahol szintén magas volt az elmúlt hetekben a halálozási ráta.
Valójában a Párizs körüli teljes régió érintett, mégpedig a lakosság sűrűsége miatt. Mindegy hogy valaki Párizsban vagy a környező megyékben megy ki az utcára, lehetetlen nem találkozni másokkal, amikor az ember a járdán sétál – idézte a lap Sylvie Charriere-t, a megye egyik másik képviselőjét.
A párizsi agglomeráció Európa legsűrűbben lakott elővárosi része a nemzeti és nemzetközi szinten is átjáróháznak számító régióban. Márpedig ezek a tények kedveznek a leginkább a vírus terjedésének.
A Le Monde szerint az elhalálozások után a helyi döntéshozók a már érzékelhető szociális válságtól tartanak, amely viszont a szegényebb megyéket erőseben fogja sújtani, mint a szociálisan jobb helyzetben lévőket.
