A klímaváltozásról szóló hamis vagy torzított információk nemcsak félrevezetik az embereket, hanem gátolják is a valós cselekvést. Az információk áradata, a szenzációhajhászat és a „végítélet-narratívák” miatt sokan inkább apátiába süllyednek, semmint tettekre sarkallnák őket.
A közösségi médiában gyorsan terjednek a túlzó állítások. A Golf-áramlat „2025-ös összeomlásáról” szóló hírek például elárasztották a netet, holott – ahogy Julio Friedmann klímakutató rámutatott – a tanulmány, amelyre hivatkoztak, nem is erről szólt. Ugyanez történt 2019-ben, amikor több forrás az emberiség kihalását vetítette előre 2050-re.
Michael Mann és Ken Caldeira klimatológusok szerint ezek a jóslatok teljesen eltúlzottak: „A klímaváltozás nem veszélyezteti az emberi faj fennmaradását.”
Ennek ellenére az ilyen szenzációs tartalmak uralják az internetet. Egy 20 millió posztot vizsgáló kutatás bizonyította, hogy a félretájékoztatás több reakciót vált ki, mint a tényalapú hírek – ami hozzájárul a fiatalok körében tapasztalt klímaszorongáshoz is.
De miért dőlünk be mégis ezeknek?
A pszichológusok szerint az ideológiai meggyőződések, a megerősítési torzítás és a Dunning–Kruger-effektus mind szerepet játszanak. Ahogy Michael Shermer írta: „Még az intelligens emberek is érzelmi alapon védik a hiedelmeiket.”
A megoldás nem varázslat: a kritikai gondolkodás. Ha tudatosan mérlegeljük az információkat, felismerhetjük, mikor akarnak manipulálni bennünket – és ez lehet az első lépés a cselekvés felé.
(Forrás: zive.aktuality.sk)
