A 2010 óta javuló tendencia eredményeképpen tavaly 2,2 millió nő dolgozott Magyarországon, ami rekordot jelent, még a Kádár-rendszer kötelező munkavállalási időszakát is meghaladja – közölte a Szent István Intézet kedden kiadott közleményében a nők munkaerőpiaci helyzetét 1900-2022 között vizsgáló friss tanulmánya alapján.
Megjegyezték, hogy míg 2010 előtt a munkanélküliek számának csökkentésére koncentráltak a kormányok, addig 2010 után a foglalkoztatottság növelése és családok támogatása egyszerre áll a fókuszban. Részletezték: tizenhárom éve a 20-64 év közötti nők foglalkoztatási rátája 59 százalék volt, amely tavaly 75,3 százalékra emelkedett; ez a növekedés a második legnagyobb – Málta után – az Európai Unióban. A munkanélküliek száma a nők között 2010-ben 207 ezer volt, most 80 ezer, az inaktívak száma is a valaha volt legalacsonyabb a 627 ezer fővel.
Arra is kitértek, hogy a 6 év alatti kisgyermeket nevelő édesanyák foglalkoztatási rátája az elmúlt években jelentősen emelkedett, 2021-re már 73 százalék volt, ami az ország 2010-es sereghajtói pozícióját az Európai Unió 9. legjobbjára javította. Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség
Kutatóintézetének munkatársa, a kiadvány szerzője megjegyezte: a nők munkaerőpiaci részvétele nem elsősorban esélyegyenlőségi kérdés, hanem szükséges feltétel a családok anyagi biztonságának megteremtéséhez.
A szakember kifejtette: az európai viszonylatban is kiemelkedő arányban, évről-évre javuló mutatók a kormányzat munkaalapú és egyszerre a családokat támogató társadalomfilozófiájára vezethetők vissza. Mindez a nemzetgazdaság számára kiszámíthatóságot teremt, továbbá jelentősen hozzájárul a gyermekvállalási kedv növeléséhez – tette hozzá.
A közlemény szerint a nők munkába állását és a gyermekvállalást egyszerre ösztönzi egyebek közt az idén már tíz éves Gyed extra, a négygyermekes édesanyák és a 30 év alatti gyermeket nevelő nők szja mentessége.
