A városi otthonteremtési program elindításához szükséges törvényjavaslatról még a nyári szünet előtt dönt az Országgyűlés – mondta a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára a Portfolio.hu csütörtöki online szakmai rendezvényén.
Fürjes Balázs felidézte, a kormány által elfogadott program célja, hogy ösztönözze a rozsdaövezeti területeken elérhető árú új lakások építését.
Az államtitkár elmondta: a jövő héten megkeresik a budapesti önkormányzatok és a vidéki városok polgármestereit, hogy településükön melyik területeket javasolják akcióterületként kijelölni, ahol a lakások 5 százalékos általános forgalmi adója és az egyszerűsített szabályok érvényesülnek. Felveszik a kapcsolatot az érintett szakmai szervezetekkel is – tette hozzá.
A törvényjavaslat elfogadása után hamarosan megjelenik a kormányrendelet, amelyben kijelölik az első akcióterületeket. A kormány célja, hogy a lehető legtöbb településen legyenek kijelölt rozsdaövezetek és minél több lakásprojekt indulhasson – hangsúlyozta Fürjes Balázs.
Az államtitkár kiemelte, ösztönözni kívánják a megfizethető árú és bérleti díjú, új városi lakások építését, továbbá építőipari munkahelyek teremtését és megőrzését, valamint a leromlott állapotú városi rozsdaövezeti területek megújítását.
Ennek érdekében kérik az Országgyűléstől, hogy az építési törvényben hozza létre a rozsdaövezeti akcióterület kategóriáját, és hatalmazza fel a kormányt, hogy az önkormányzatokkal egyeztetve jogszabályban jelölje ki a rozsdaövezeti akcióterületeknek minősülő konkrét városi területeket Budapesten és a vidéki városokban. Javasolják azt is, hogy ezeken a területeken az építési szabályok biztosítsák a fejlesztések egyszerűbb, gyorsabb engedélyezését és megvalósítását – jelezte.
Az államtitkár a javaslat lényeges elemének nevezte, hogy a rozsdaövezeti akcióterületeken felépülő lakások megvásárlásának általános forgalmi adója (áfa) 27 helyett 5 százalék legyen 150 négyzetméter lakásméretig, illetve a lakások bérbe vétele után a bérlők ne fizessenek áfát.
Kétféle akcióterületet jelölnének ki; azonnali rozsdaövezeti akcióterület lenne, ahol nincs szükség különösebb előkészítő munkákra és gyorsan elindulhatnak a beruházások, míg a közép- és hosszú távú akcióterületeken a fejlesztések megkezdését hosszabb előkészítésnek kell megelőznie – ismertette Fürjes Balázs.
Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója felhívta a figyelmet egyebek mellett arra, hogy elindult a jegybank Növekedési hitelprogramjának (Nhp) legújabb konstrukciója, az Nhp hajrá, amellyel lakásépítés, akár bérházépítés is finanszírozható; a konstrukció keretei rendkívül rugalmasak, a hitelprogram nagyobb lakásprojekt esetén is igénybe vehető.
A lakásépítéseknél a 27 százalékos áfa miatt az elmúlt negyedévekben fokozatosan csökkent a fejlesztések száma, ezért az igazgató jelentős lépésnek nevezte, hogy bizonyos területeken az 5 százalékos forgalmi adó újból elérhetővé válik.
Magyarországon még mindig kiugróan alacsony a lakások megújulási rátája, az ingatlanállomány elavult. Az építőipar a gazdaság élénkítése szempontjából is az egyik legfontosabb tényező lehet, az MNB becslései szerint 10 ezer plusz lakás építése körülbelül 1 százalékkal növeli a GDP-t és mintegy 25-30 ezer munkahelyet teremt – fejtette ki Banai Ádám.